KvízPart
 
ranglista fórum kagylók levelező kedvencek kvízírás
  Eddigi játékok száma:
287 570 193
Elérhető kvízkérdések:
827 976
Online játékosok: 31
     
FÓRUM
Irodalom
Szeretnék irodalmi problémákról, érdekességekről veletek beszélgetni. Ki tart velem?
Topikgazda:  Viktória222 Dátum:  2006. június 07. 21:45 Kedvenc: 
Archív topik.
Hozzászólni már nem lehet!
 
  következő oldal >>
527.
Enéh
    2007. 10. 25. 06:25
AZ ÉJ, AZ ÉJ, AZ ÉJ Az éj, az éj, az éj, s az éjbe-mélybe halva megkezdődik a tenger végnélküli siralma. Remeg a tengerész. Az ember fölzokog, azt mondja: "Miserere", s az ég, a lég zokog, felel a bús zenére, és hangja ködbe vész. Sóhajt a sziklapad, melyet eltorlaszoltak csalánok, giz-gazok. Most kelnek ki a holtak. Hallják e síri neszt? A rút beléndek is borzong az éji szóra, titokzatos szárán kinyíl a mandragóra, az is beszélni kezd. Mért reszket a bokor? S mért rí a fa oly árván? Mi fáj nekik, mi fáj? Mért könnyezik a márvány az éjbe mindenütt? Mindegyikük talán egy bűnös, ősi Káin s jaj, a fényt keresik ítélet éjszakáin, könnyük van, s nincs szemük. Nyöszörög a hajó, mint az, aki leroskad, kéménye nyikorog, s fehérlő, viharos hab csap rá, gyönggyel tele. Az árnyba rák uszik, tüskéshal, nagy uszonnyal és lüktet, vemhesen szörnyekkel és iszonnyal, a víz vad élete. A mély bozót üvölt, és vele bősz vezérek, Kambyses, Sulla és Nimród, kit rág a féreg, hollócsapat riog. És láncra vert rabok panaszszava döcög föl a förgetegbe a nyirkos-hűs tömlöcökből, ordítnak a sirok. Ki jár a partokon, ki álmodik e titkos órán, mikor a rém kísért, s az éji gyilkos sunyítva utrakél? S mért bőg úgy az erdő, e szörnyű székesegyház, s mért jajgat és hörög, míg lengő kötelet ráz s halálra kong a szél? Szájak susognak most, füled bal muzsikát hall, és látod az uton bozontos lombon által, temetés megy alant. Bömböl a szélvihar, ahogy kifér a torkán, sápadt sírkerteken sötétedik az orkán. Ó mondd: kié e hang? Mi e roppant zsoltár és éneke e földnek, melyet az ég is zeng és senki meg nem ölhet, nem fojt el semmise? A büszke hullám is csak ezt dübörgi karba, a víz, a nád, a fű ezt zengi fölzavarva, mi e bús gyászmise? Ó elmulás, hallom ijesztő orgonádat, melyen a természet minden lármája áthat, s zátonyzugás követ, a billentyűknél a Halál ül odabújva s feketét és fehért érint olykor az ujja: koporsód, sírköved. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ford. Victor Hugo versét
526.
narcissa
    2007. 10. 18. 22:08
„Én tündér akarok lenni…” 100 éve született Dajka (Dayka) Margit Ő volt Kamilla a „Liliomfi”-ban, felejthetetlen mint Majmunka a „Szindbád”-ban, Orbánné a „Macskajáték”-ban, Zsófi néni a „Fekete macská”-ban, máskor meg Bors néni és Bruckner Szilvia a gyerekeknek, de volt ő Iluska, Murzaveckaja, Csuri mama, Baradlayné, Násztya, majd Vaszilissza, és Miss Flora Wilder „A házasságszerző”-jében, sőt, Dulcinea Vészi Endre „Don Quijote utolsó kalandjá”-ban. [ tovább ]
525.
narcissa
    2007. 09. 27. 20:48
Ő volt Karinthy első feleségétől, Judik Eteltől született fia.
524.
Marika64
    2007. 09. 26. 23:17
Hát ez egy elég bizarr vers, kissé meglepődtem. Az íróról nem hallottam még, talán rokona a nagy Karinthyaknak? pagino
előzmény: noriko - 2007. 07. 10. 17:37 
523.
altamira
    2007. 09. 26. 21:01
Elhunyt Turczel Lajos Készült:2007, szeptember 26 - 14:32 Életének 90.évében ma délelőtt Pozsonyban elhunyt Turczel Lajos szlovákiai magyar irodalomtörténész, kritikus, nyugalmazott egyetemi tanár. Turczel Lajos Foto: Turczel Lajos Fő kutatási területe a felvidéki kisebbségi irodalom története és helyzete, továbbá a szlovákiai magyar művelődési és oktatási intézményrendszer kialakulása, valamint csaknem kilenc évtizedes működése volt. A két kor mezsgyéjén című tanulmánykötete máig alapműnek számít. Irodalomkritikai elemzéseit többek között az Irások mérlegen, illetve az Irás és szolgálat című könyveiben adta közre, amelyek fontos szerepet töltöttek be a csehszlovákiai magyra irodalmat is sújtó sematizmus visszaszorításában és az esztétikai kritériumok érvényesülésében. Egyetemi oktatóként magyar szakos pedagógusok több nemzedékét nevelte fel. Az akkor már súlyos beteg Turczel Lajost Vámbéri Polgári Társulás szeptember 13-án köszöntötte Vámbéri Irodalmi Kávéházban. Az ünnepelt távollétében rendezett összejövetelen bemutatásra került az Emlékkönyv Turczel Lajos 90. születésnapjára című kötet, valamint a Fórum társadalomtudományi szemle 3. Turczel Lajosnak szentelt száma. A kötetet Mészáros András professzor, filozófus, a Fórum Szemlét Fazekas József főszerkesztő mutatta be. Turczel Lajost a Szlovákiai Magyar Irók Társasága saját halottjának tekinti. A jövő hét elején, valószínűleg kedden temetik szülőfalujában, Ipolyszalkán. -y-f
522.
altamira
    2007. 09. 26. 21:00
A Kossuth-díjas filmrendező 75 éves volt Elhunyt Gaál István Budapest. Elhunyt Gaál István Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere. A Balázs Béla-díjas, érdemes művész életének 75. évében, súlyos betegség után, kedden hunyt el. Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmmű?vészeti Főiskola rendezői szakát, 1958-ban. Ügyelő volt a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfőiskolán (Centro Sperimentale di Cinematografia) mélyítette el ismereteit, ahol filmelméletet, filmtörténetet, vágást tanult. 1961-ig ugyanitt docensként tevékenykedett. A Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott, Nemeskürty István irányításával. Dokumentaristaként indult, a Sára Sándor rendezte Cigányok operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott látleletet. Tiszai filmtanulmányai vezettek Sodrásban című első és mindjárt nemzetközi sikerű játékfilmjéhez, amely a népből származó értelmiségi ifjúság felelősségéről szól. Mészöly Miklós kisregényéből készült a Magasiskola, amelyet a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója, a Holt vidék követett. Bartók Béla, és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt, Orfeusz és Eurydiké című filmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének. További emlékezetes alkotása a Zöldár, a Keresztelő, a Peer Gynt, az Örökségünk, a Vámhatár, a Krónika, a Naponta két vonat, a Legato, a Haláltánc, a Cserepek, a Római szonáta, az Isten teremtményei, az Éjszaka, a Gyökerek (Bartók-sorozat), a Rendhagyó párizsi leltár és a Keralai mozaikok. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1963-ban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, 1965-ben a filmkritikusok díjával, 1969-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1970-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta. 1981-ben érdemes művész lett, 1991-ben Kossuth-díjat kapott, 1999-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját. 2005-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. MTI-JELENTÉS
521.
narcissa
    2007. 09. 17. 22:23
Elment egy csöndes lírikus Pénteken reggel 84. életévében elhunyt a szlovákiai magyar líra egyik nagy öregje, Dénes György. Hosszantartó, súlyos betegség után ragadta el a halál, de a sors megadta neki azt a kegyelmet, hogy fájdalmak nélkül távozhatott. Az 1923. május 24-én Pelsőcön született költő polgári neve Dusík Dániel. Középiskolai tanulmányait Tornalján kezdte, majd a rozsnyói kereskedelmi középiskolában érettségizett. Volt tisztviselő, laboráns, a Csemadok KB munkatársa. Legtermékenyebb évei azonban a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségéhez kötődtek, ahol 1951-től 1985-ig volt az irodalmi adás szerkesztője. Gömör egész életében fontos szerepet játszott, hiszen ahogy maga vallotta: „Elbűvölő ez a vidék, nehéz elszakadni tőle, s nem is lehet. Költészetem, életem ma is oda kötődik, ezért bukkan fel olyan sűrűn a természeti kép.” Kor- és sorstársaihoz hasonlóan mégis elszakadt a szülőföldtől, hiszen Pozsonyban telepedett le, és egész élete a szlovák fővároshoz kötötte. Sokáig az ő nevéhez kapcsolták a hontalanság évei után az első szlovákiai magyar vers megjelenését, melyet az Új Szó 1949. szeptember 4-i száma közölt (Nyári mezőkön). Mindenesetre az úttörők közé tartozott, akik a háború után publikálni kezdtek. Első kötete, a Magra vár a föld 1952-ben látott napvilágot. Eleinte ő sem mentesült a kor „építő szel?lemű” lelkesedésétől, ám hosszú vívódások után eljutott a szemléleti és formai megújulásig. 1962-ben megjelent Hallod, hogy zengenek a fák? című kötetében már csak nyomai találhatók a sematikus közéletiségnek. Az 1966-ban kiadott Évek hatalma című verskötete hozta el számára az igazi áttörést, s ettől kezdve egymás után sorjáztak a költő könyvei. Termékeny alkotó volt, hiszen 21 kötete jelent meg, és számtalan antológiában szerepelt. (Egyik kritikusa szerint ő írta a legtöbb szlovákiai magyar verset.) Legjelentősebb kötetei: Az idő börtönében (1970), Mélység fölött (1972), Szemben a mindenséggel (1976). A nyolcvanas években lírája egyre mélyül, s bár – kritikusai szerint – a közösség iránti felelőssége nem lanyhul, együtt érez a világ dolgaival, figyelme egyre inkább befelé fordul, az egyén sorsa foglalkoztatja és a kérlelhetetlen idővel folytatott küzdelem. Köteteiben megjelenik az összegzés, az önértékelés igénye (Fenyéren boróka, 1979; Virágzó némaság, 1981; Hajnaltól alkonyig, 1983 – válogatott versek; Elfogy a fény, 1988). Ezt a szemléletet tükrözik legszebb sorai: „Bölcső fölött dúdolni hosszan, / kis lángot óvni meghatottan, / mosolyogni – ha törten, vénen, / elmélázni egy falevélen.” (Szépen felelni). A hetvenes évek közepétől egyre nagyobb szeretettel fordul a gyereklíra felé, és talán ebben a műfajban alkotott legmaradandóbbat. A Tücsök?he?gedű nyitotta a sort 1974-ben, majd egymás után következtek a legkisebb olvasók körében népszerű könyvek: a Pipitér (1984), a Bükkfamakk (1987), a Zebramadár (1991), a Sétálni ment három kalap (1994), a Kenderkóc (1999), a Tüsszentős király (2000). Nem felejthető Gyuri bácsi szarkasztikus humora sem, szinte élő breváriuma volt a szlovákiai magyar szellemi életnek – amolyan hamisítatlan mókamester. Sokunk emlékezetében talán éppen így marad meg. Végakarata szerint a pozsonyi búcsúvétel után hamvai visszatérnek a szűkebb pátriába, a gömöri földbe. Amely, reméljük, könnyű lesz neki. Kövesdi Károly
520.
GYÖNGY
    2007. 09. 09. 15:02
140 éve halt meg Baudelaire Száznegyven éve, 1867. augusztus 31-én hunyt el a modern francia líra egyik legnagyobb hatású alakja, Charles Baudelaire. Párizsban született 1821. április 9-én. Apja korai halála után mostohaapja, egy magas rangú katonatiszt, későbbi szenátor fegyelemre kívánta szoktatni. Baudelaire mostohaapja szigora elleni lázadásként kihívó és fegyelmezetlen magatartást tanúsított, tanárai a koraérett romlottság példájának tekintették. Érettségije után anyja nem kis riadalmára bejelentette, hogy írásból kívánja fenntartani magát. Szabadon akart élni, szabadon olvasni és élvezni a Latin Negyed diákéletét, ezért 1840-ig névleg jogi tanulmányokat folytatott. Valószínűleg ekkor lett az ópium és a hasis rabja, s kapta meg a vérbajt is, későbbi szenvedéseinek egyik forrását. 1841-ben mostohaapja két évre Indiába küldte, hogy véget vessen a bohém életnek. Baudelaire az unalmas utazás során azzal szórakozott, hogy megbotránkoztatta a többi utast. Mauritius szigetén elbűvölte a természet és a helyi nők szépsége, ezért nem is folytatta útját, majd Réunion szigetére ment s 1842 februárjában érkezett vissza Párizsba. E tengeri utazás élete legmeghatározóbb élménye lett: előhívta romantikus hajlamait, átitatta az egzotikum, a messzeség nosztalgiájával, a trópusi tájak színeivel és érzékiségével. 1842-ben, elérve a nagykorúságot, kikérte apai örökségét, és megkezdte szertelen és pazarló életét. Ekkor jelent meg életében a mulatt Jeanne Duval, a Fekete Vénusz című szerelmi ciklusának ihletője, akihez élete végéig ambivalens érzések fűzték. Több képzőművésszel is megismerkedett, s szert tett arra a festészeti képzettségre, amelynek révén kritikái eredetiek lettek. 1844-ben, miután pénze csaknem elfogyott, a család gyámság alá helyezte, s az örökség maradékából a költőnek csak havi járadékot juttatott. Bizonyítékul, hogy íróként is meg tud élni, képzőművészeti kritikákat tartalmazó könyvet adott ki, s versei is megjelentek. 1847-ben publikálta egyetlen regényét, az önéletrajzi La Fanfarlót. 1848-ban fehér munkászubbonyban és cilinderben, fegyverrel a kézben állt a barikádokon, ám igazán jelentős szerepet nem játszott. A forradalom után neve egyre ismertté vált, művészeti kritikái, majd Poe-fordításai révén. 1852-ben - egy időre - szakított Jeanne Duvallal, s érdeklődése az ismert szépség, Aglaé Sabatier felé fordult, aki a Fehér Vénusz című ciklus ihletője lett. 1854-ben Marie Daubrun színésznő szerelme igézte meg, így született a Zöldszemű Vénusz ciklusa. 1855-ben a Revue des Deux Mondes leközölte egy 18 darabból álló válogatását, amelynek megjelenése után sokan obszcenitással vádolták a költőt.
519.
Philea
    2007. 08. 24. 20:31
Lepke szonett Míg ujjaid ölelték apró szárnyát, Azt hitted nem történhat baj, ha nézed! Fény felé tartott saját vergődésed, Láttad kezedben, s fogva tartott vágyát! És dobtad volna vissza az egekbe, engedted volna útjára, csak szálljon! A fák közé, vagy messze héthatáron, Hol elrejtőzhet börtönét feledve. Úgy akartad, mint soha eddig semmit! Nem gazdagságot, tárgyakat, csak ennyit, Repüljön újra álmodón, mint régen! Színes mezőkön virágról - virágra, Hogy ne maradjatok egymásba zárva, - Két szárnyaszegett lepke, kint a réten! Gámentzy Eduárd
előzmény: Philea - 2007. 08. 24. 20:17 
518.
Philea
    2007. 08. 24. 20:17
Lepke szonett Míg ujjaid ölelték apró szárnyát, Azt hitted nem történhet baj, ha nézed! Fény felé tartott saját vergődésed, Láttad kezedben, s fogva tartott vágyát!
517.
narcissa
    2007. 08. 21. 22:01
Elhunyt Lakatos Menyhért író Életének 82. évében, elhunyt tegnap Budapesten Lakatos Menyhért író. A Magyar ĺrószövetség tagja volt. Lakatos Menyhért 1926-ban született Vésztőn. A nagykőrösi népi kollégiumban folytatott mérnöki tanulmányai után üzemmérnökként dolgozott, majd a cigány téglagyár igazgatója volt. 1969 és 1973 között az MTA szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársaként tevékenykedett. Lakatos Menyhért 1970-től publikált, főbb művei közé tartozik a Füstös képek (regény, 1975); Angárka és Busladarfi (mesék, 1978); A hét szakállas farkas (mese, 1979); A hosszú éjszakák meséi; A paramisák ivadékai (kisregény, 1979); Az öreg fazék titka (mesék, 1981); Akik élni akartak (regény, 1982); A titok (elbeszélések, mesék, 1998). Az írót munkásságáért 1976-ban és 1993-ban József Attila-díjjal tüntették ki. Lakatos Menyhért 1976-ban Füst Milán-jutalomban részesült, 1995-ben megkapta az Év Könyve elismerést, 1999-ben Babérkoszorúval, 2000-ben az Országos Cigány Önkormányzat életműdíjával tüntették ki. (MTI)
516.
altamira
    2007. 08. 14. 20:38
KVÁRTÉLYHÁZ – 2007 Zalaegerszegen, az egykori kvártélyház (ma a levéltár) felújított udvarán szabadtéri kulturális programok várják a nézőket. A sorozatot "Azt meséld el, Pista!" címmel Örkény István összeállítással Mácsai Pál nyitotta meg. A programok között – egyebek mellett - szerepel Vajda Katalin-Fábri Péter: Anconai szerelmesek című zenés komédiája, valamint Für Anikó koncertje "Nőstény álom" címmel.
515.
Bélatanárúr
    2007. 07. 22. 18:37
Kedves Anikó, én is ott jártam, de csak bemutatóra akadtam. (Az magyarul volt.) Valahogy úgy értettem, hogy fizetésért lehet letölteni, ill. a lemezt megvenni. Nyilván félreértettem, kösz a tanácsot, újra keresem! És viszont a jó nyarat! Bélatanbá
előzmény: HJAniko - 2007. 07. 20. 23:53 
514.
HJAniko
    2007. 07. 20. 23:59
Szabó Lőrinc Korzáti Erzsébethez.(Semmiért egészen)
előzmény: Kallia - 2007. 07. 10. 22:58 
513.
HJAniko
    2007. 07. 20. 23:53
Kedves Béla, én beírtam a Google-ba, és a Videoplayer-re kattintottam, a Zeneáruház alatt, ha jól emlékszem.és ott hallgattam meg. Ha regisztrál az ember, le is töltheti. Itt amúgy magyarul szól a dal. Sok sikert a hallgatáshoz! Jó nyarat! Anikó
előzmény: Bélatanárúr - 2007. 07. 11. 11:31 
512.
dana ida
    2007. 07. 11. 11:40
Köszönöm, Kati! Bevallom, nem elírtam. Lemásoltam, fölöttébb csodálkozva. Üdv,: Erzsi
előzmény: Nortonkati - 2007. 07. 11. 11:33 
511.
Nortonkati
    2007. 07. 11. 11:33
Bocsika, kedves Danaida, nem Inkapuszta, hanem Intapuszta! :))) Üdv: Kati
előzmény: dana ida - 2007. 07. 10. 19:54 
510.
Bélatanárúr
    2007. 07. 11. 11:31
Anikó! vagy bárki más: letölthető változatban tudtok címet ajánlani? Merthogy a Zeneáruházban én is belehallgattam (legkedvesebb dalom magyarul is, oroszul is), de csak részlet van belőle, magyarul. Szívesen letölteném valahonnan az egészet. És orosz változatban? (hogy ne legyek szerénytelen...) Üdv, Bélatanárúr
előzmény: HJAniko - 2007. 06. 30. 22:11 
509.
Kallia
    2007. 07. 10. 22:58
Ki írta kinek? - Életed legyen öngyilkosság vagy majdnem az.
508.
dana ida
    2007. 07. 10. 21:57
Köszönöm, Nórika!:))) (Azért csak eljutottam idáig még a mai napon.:)
előzmény: noriko - 2007. 07. 10. 17:37 
507.
dana ida
    2007. 07. 10. 19:54
Benedek István pszichiater-író nevezi így könyvében Karinthy Gábort, Karinthy Frigyes fiát, aki az inkapusztai munkaterápiás intézet "lakója" volt az ötvenes években.
előzmény: noriko - 2007. 07. 10. 17:37 
506.
noriko
    2007. 07. 10. 17:37
Karinthy Gábor: Sírvers Feje körül álmok csatáztak, Betelni nem tudott velük, Kövek közt hurcolták a vágyak, A fel-felsíró hegedűk! Szúrták a percek és az órák, Ha ébredt és ha lefeküdt A hátán hordta koporsóját, Megbotlott és belefeküdt.
előzmény: dana ida - 2007. 07. 10. 16:15 
505.
dana ida
    2007. 07. 10. 16:15
Fájdalomherceg. A megindítóan szép nevet ki kapta, kitől, milyen körülmények között?
előzmény: Enéh - 2007. 07. 09. 21:48 
504.
Enéh
    2007. 07. 09. 21:48
Új kérdéshez kinek van kedve? Gyorsan írjatok!
503.
dana ida
    2007. 07. 06. 16:21
Szükségét érzem hozzáfűzni(márcsak a versválasztásom miatt is) a Darvas Ivánról leírtakhoz a következőt. Az emlékeinkben, a felvételeken "itt maradt" az a páratlan elegancia, intelligencia, ami a szerepeiből, eredendően a lényéből sugárzott. Amig ez megérint, érdekel valakit is - addig biztosan.
előzmény: dana ida - 2007. 06. 04. 08:52 
502.
HJAniko
    2007. 06. 30. 22:11
"Zsgyi minyjá i ja vernúsz / tólka ócseny zsgyí" -elnézést, pokoli csúnya így kiejtés szerint leírva... Amikor meghalt, találtam egy búbánatos duettet itt a Neten, Pápai Erikával énekelte az agg színész alig-hangon - azután beírtam a keresőbe a Várj reám...-ot - s meghallgattam az ereje teljében lévő Darvas Ivánt... És imádom családodtul a Liliomfit - ha ezt a filmet látom, századszorra is beleszeretek abba a sármos, csibészes fiatal színészbe...:)
501.
Cincuska
    2007. 06. 07. 19:00
Nekem is! Köszönöm,hogy leírtad! Nagyon régen- tudom nem illik már erről beszélni-, ezt oroszul is megtanultam, mert ez volt az egyik tétel.
előzmény: 3dikzsuzso - 2007. 06. 04. 09:21 
500.
3dikzsuzso
    2007. 06. 04. 09:21
Sziasztok! Nekem Darvas Iván nevével kapcsolatban mindig e dal cseng a fülemben: Várj reám, s én megjövök, hogyha vársz nagyon! Várj reám, ha sárga köd őszi búja nyom! Várj, ha havat hord a szél, várj, ha tűz a nap! Várj, ha nem is jön levél innen néhanap! Várj, ha nem vár senkit ott haza senki már, És ha unszol bárki is, hogy nem kell várni már! Várj reám, s én megjövök, fordulj mástól el, Bárhogy súgja ösztönöd, hogy feledni kell! Ha lemondtak rólam már lányom és apám, S jóbarát rám egy sem vár, te gondolj néha rám! Borral búsul a pohár, s könnyet ejt szemük, Várj te változatlanul, s ne igyál velük! Várj reám, óh átkelek minden vészen én! Aki nem várt, majd rámnevet: szerencsés legény! Nem tudhatja senki sem, csak mi ketten azt, Hogy te voltál ott énvelem, hol halál maraszt. S te mentettél meg. És hogy? Egyszerű titok: Várni tudtál rám, ahogy senki nem tudott.
499.
dana ida
    2007. 06. 04. 08:52
Lehet, hogy éppen Darvas Iván előadásában hallottam Kosztolányi Dezső versét, vagy csak nagyon jó választásnak találnám, találtam vona. :( Ami itt maradt Nem békülök meg, bármit is beszéltek. Az ember szent. És mi marad belőle? Ha elmegy innen, testvérek, ti búsak, a földgömb szíve megreped-e tőle? Ó, láttam egykor lassan távozót én, és láttam aztán, ami itt maradt. A nyoszolyáját, alvó nyoszolyáját s melyből ivott, az üvegpoharat. És láttam nyakkendőjét, lógva, árván a szekrény ajtaján egy laza spárgán, És biztatón csüngött a kalapja könnyelmű kedvvel a fogasra csapva. És várta őt pár cigaretta is, melyet ezüsttárcában ott felejtett. És várták őt aggódó, gyönge lelkek, a lélek, amely a csodákba hisz. És jöttek őszök, jöttek tavaszok, és elmaradt a kedves társaságból, mint egy bohém és vidámszivű vándor, aki csak a szomszédba utazott. S egy bot maradt utána a sarokban, mellyel sétált tavaszi délután. Egy szó, melyet kedvvel, gyakorta ejtett, és lehelete a bitang ruhán.
előzmény: Damaszkusz - 2007. 06. 03. 21:25 
 
  következő oldal >>
vissza a lap tetejére
 
 
    BELÉPÉS  
Regisztráció Elfelejtett jelszó

AJÁNLAT

    PARTI ZÓNA  
Nagykvízek
Gyorskvízek
PicClick
ORIGO játékok
    NAGYKVÍZEK  
Általános Általános
Magyarország Magyarország
Nagyvilág Nagyvilág
Sport Sport
Tanulás Tanulás
Technika Technika
Történelem Történelem
Irodalom Irodalom
Művészet Művészet
Nyelv Nyelv
Szabadidő Szabadidő
Társadalom Társadalom
Természet Természet
Zene Zene
    KVÍZKERESÉS  
Nagykvíz Gyorskvíz

AJÁNLAT

     
AJÁNLAT
Főoldal | Játékszabály | FAQ | Adatvédelem | Jogok | Írj nekünk! | Médiaajánlat
Copyright © 2001-2019. New Wave Media Group Zrt. All Rights Reserved - Minden jog fenntartva